Emlékeztető
A Százak Tanácsa kilenc ország harminchat településén élő tagjai jelenléti ívünk tanulsága szerint 36, az ülésterem székei szerint 45 fővel képviseltették magukat május 2.-i találkozónkon.
1. Ismertettem előző ülésünk lényegét, s az elmúlt hónap eseményeit. A küszöbön álló választások miatt Nagy István agrárminiszter Úrral az általa igényelt személyes találkozót nem tudjuk megszervezni. (A kitűnően sikerült agrárkonferencia szervezését Márai Gézának köszönjük) A népesedési kerekasztal javaslatai közé került anyagunk sorsát továbbra is figyelemmel kell kísérnünk. (Somhegyi Annamária igazgató főorvost és Bardócz Zsuzsa professzort kérjük erre) A magyarság megtartó ereje a Kárpát-medencében konferencia ajánlásainak sorsát szintúgy. (Kováts- Németh Mária professzor szervezését és 11 tagunk részvételét is köszönjük.) Előadásokat tartottak különböző városokban, illetve rádió és televíziós műsorokban többen (Barna Erika, Rajnai Miklós, Györfi Károly, Szász István Tas, Kisida Elek, Foltán László, Kocsis István, Szijártó István)
Az OSZK belső munkálatai – azbesztmentesítés – miatt júniusi ülésünket az MTA egyik felolvasó termében tartjuk. (program melléklet 1)
Július-augusztus nyári szünet.
2. Rechnitzer János a győri Széchenyi Egyetem professzora akadémiai díjat nyert – Győr város fejlődésének kivánatos irányait bemutató – könyvének summáját fogalmazta meg, miszerint “a jövő Győrben épül” – majd válaszolt Bakos István, Sutarski Konrád, Márai Géza, Keserű Katalin, Rajnai Miklós, Fekete Gyula és Totth Elemér kérdéseire.
3. A Haza Embere oklevelünket Foltán Lászlóval adtuk át “a mi lengyelünknek” – Sutarski Konrádnak – én köszöntöttem – (melléklet 2.)
4. Az egyebek között Bakos István, Rajnai Miklós, Kováts-Németh Mária, Kisida Elek, Hajdú Lajos, Totth Elemér fogalmaztak meg javaslatokat. Ezeket ülésvezető társaimmal egyeztetve az őszi programokba igyekszünk majd beépíteni.
JÚNIUS 6-án 14.00 MTA székház (Budapest Széchenyi tér) következő találkozónk helyszíne. Július-augusztus nyári szünet.
Mindenkit barátsággal hívunk! Szijártó István üv. elnök
– melléklet 1.
Június 6.-án 14.00 és 17.00 közötti ülésünk az MTA székházában (kérjük pontos érkezéseteket.)
14.00. Havi tájékoztatás
Tanácskozásunk tervezett programja:
14.15. Bevezető előadás: dr.Papp Lajos szívsebész professzor, az MTA doktora (30′)
14.45. Felkért hozzászólók (10-10-10 percben) dr.Nagy Zoltán prof.emeritus ny.főig.MTA doktor dr.Somhegyi Annamária PhD.főorvos, prevenciós igazg. Hornyák László közgazdász (OECD adatok)
Jelenlevő orvos tagjaink 3-3 perces hozzászólásai (cca 30′)
15.45. Horváth Ildikó tüdőgyógyász professzor, az MTA doktora, az EMMI államtitkára tájékoztatója és a felvetett kérdésekre adott válaszai (30-40′)
16.30. A tanácskozás legfontosabb tanulságainak összefoglalása.
(A tanácskozás nem sajtónyilvános, kizárólag a Százak Tanácsa tagjai és személyesen meghívott barátaink részére szervezzük. Köszönöm államtitkár professzornő és előadásra felkért tagjainknak, hogy elfogadták meghívásunkat)
16.50- 17.00 Egyebek
– melléklet 2.
A Százak Tanácsa a Haza Embere oklevéllel köszöni meg dr. Sutarski Konrád példás nemzetszolgálatát, az évezredes lengyel-magyar barátság lelki nagyköveteként végzett munkáját.
dr. Sutarski Konrád gépészmérnök, költő, fordító, esszéista, történeti közíró, kultúrdiplomata, az Országos Lengyel kisebbségi Önkormányzat első, háromszor megválasztott elnöke, a Magyarországi Lengyel Múzeum alapítója, első igazgatója harmincnál több szépirodalmi és történeti munka szerzője, a Százak Tanácsa a mai naptól a Haza Embere oklevéllel elismert tagja 1934 szept. 21-én Poznanban született. 1965 óta Magyarországon él, 1994 óta magyar állampolgár is. Gyermekkorától -mint oly sok lengyel- megszenvedte a szovjet megszállást, a kommunizmust. Édesapja a Harkovban és Katynban a szovjet NKVD által kivégzett lengyel tisztek között volt. 1956-ban lengyelek tízezreivel együtt vért adott a magyar forradalom sebesültjeinek. Poznanban az országos költőfesztiválokat először szervező Wierzbak irodalmi csoport társalapítója, több irodalmi csoportosulás tagja, több lengyel antológiában szerepel.
Zenetanárnő feleségének, Györgyinek köszönjük, hogy félszázada közénk hozta ezt a lengyel fiatalembert,- három unokájuk: Csanád, Ámos és Szilárd (akiknek Az emberi ellenállás stációi c. legutóbbi kötetét ajánlotta) Szabolcs fiuk gyermekei. 1960-ban Budapesten találkozott a mezőgazdasági gépeket tervező mérnök leendő feleségével Poznanban 1962-ben kötöttek polgári, majd a Mátyás templomban egyházi házasságot. Otthon mindketten ma is csak anyanyelvükön beszélnek.
Verseit három nemzedék kitűnő magyar költői Weöres Sándor, Tornai József, Somlyó György, Tandori Dezső, Csoóri Sándor, Fodor András, Kovács István, Kiss Benedek, Döbrentei Kornél, Bari Károly ültették magyarra. Ő pedig Balassi, Petőfi, Radnóti költeményei mellett fordította magyar kortársait, s szerkesztett Európai költészeti antológiát. Vallja, hogy ” igaz ügyekben a költő szavának ma is van mágikus ereje”. A posztmodern megkísérelte száműzni a történelmi felelősséget, az erkölcsöt, a közösségi gondolkodást – látjuk Sutarski Konrád munkássága, életútja – egy kritikusa T.S Eliothoz hasonlította – a példa arra, hogy ez nem sikerülhet.
Csoóri Sándor a költészet nagykövetének nevezve ismertetett meg Vele egy könyvheti rendezvényen, s első kézfogásunk óta érzem, hallom szavaiból látom tekintetében a testvéri szeretetet, s immár évtizedek óta őrizhetem kitüntető barátságát, – hasonlóan sok jelenlevővel.
Különösen fontos közös történelmünk alapos, szakszerű bemutatása.
Tudja hogy a kontinensek határai szilárdabbak mint az államhatárok – a hegygerincek pedig nem elválasztanak, hanem éppen tartást adnak nemzeteinknek. A Százak Tanácsa joggal büszke arra, hogy javaslatunkra lett Magyar Örökség, került a magyarság láthatatlan szellemi múzeumába, az ezeréves lengyel-magyar barátság, ez az egyedülállóan különleges történelmi örökség. Felelős költői és erkölcsös közéleti gondolkodóként foglalkozik a mai világ alapkérdéseivel, köztük szeretett Európánk mai sorsával is. Vallja, hogy
Európának ismét Martell Károlyokra és Sobieski Jánosokra lenne szüksége.
“Hová rohansz Európa ebben az iszonyatos zűrzavarban,
milyen bika rabolt el és környékez manapság is
téged legszebb nőjét a világnak
téged, aki Dantét és Schillert nemzetted
az Akropoliszt a Louvret, és a Capri szigetet teremtetted
téged, aki a keresztet napjainkig lelked fölött őrizted
hogy azt manapság leszaggassák az idegenek emlékműveinkről is…”
Az utóbbi öt évben nyolc munkája jelent meg – több időt tudott saját írásaira fordítani a hivatalos feladatokból nyugalomba vonulva, de lengyel-magyar közügyeinkkel ma is sokat foglalkozik. Március 15.-én kapott József Attila díjához ismét gratulálva örülünk, hogy előadásai, könyvbemutatói kitűnő alkalmak annak tudatosítására, milyen feladataink vannak keresztény és nemzeti értékeink és érdekeink védelmében, okos képviseletében.
Köszönjük, hogy köztünk vagy, megtisztelt, hogy szólhattam Rólad.