A magyar oktatásügyről

A Százak Tanácsa tagjai 2011. január 6-án, nyilvános ülésen tárgyaltak a magyar oktatásügy aktuális kérdéseirõl. Véleményünket alább összegezzük:

A Nemzeti Erõforrás Minisztériuma felsõoktatási -, közoktatási – és életpálya-modell törvénytervezeteit alapvetõen jónak, támogatandónak tartjuk. Egyetértünk a dr. Hoffmann Rózsa államtitkár által képviselt iránnyal, a sok oldalról és sokféle érdekbõl, támadott törvényelõkészítõ munkával.

1. Tudatosítani kell a magyar társadalomban – s mielõbb a döntéshozók szûk körében is – hogy a jó színvonalú felsõoktatás feltétele a színvonalas közoktatás.
2. A közoktatás állami feladat. A közoktatás közszolgálat, a köznevelés nem pusztán szolgáltatás. A vidéki kis iskolákat vissza kell állítani. Azokra a jövõben is szükség lesz.
3. Jogos az igény a pedagógus életpálya kiszámíthatóságára. Külön hangsúlyt kell helyezni a tanár, a tanító példaadó személyiségére, a nevelés fontosságára.
4. Kitûnõ tanárképzésre, kiváló tanárokra, és tanítókra van szükség. A köznevelés színvonalán múlik az, hogy a jövõben hazánknak lesz -e nemzeti elkötelezettségû, mûvelt vezetõ rétege. A tehetséggondozás a pedagógusok kiemelten fontos feladata.
5. Az iskoláknak a tervezett szervezeti reformok után legalább egy évtizedes nyugalomra van szükségük.

Néhány javaslat:

  • Meggyõzõdésünk, hogy nem kétszintû érettségire van szükség, hanem egy színvonalas érettségire.
  • Az egyetemi, fõiskolai autonómia alapja, hogy felvételi vizsgákat tarthassanak.
  • Magyarországon elég lenne 20-25 állami egyetem (a jelenlegi támogatás jelentõs növelésével!), illetve a történelmi egyházak egyetemei állami támogatással. Ugyanennyi állami fõiskolára is szükség lenne, elsõsorban azokban a vidéki városokban ahol nincs egyetem. A többi felsõoktatási intézmény is kapjon kisebb állami támogatást, de ezek döntõen piaci alapon mûködjenek. (önkormányzati, alapítványi, magán támogatással)
  • Az állam által finanszírozott felsõoktatási intézményekben indokolt a tanulmányi fegyelem szilárdítása. Követelményként állítható pl., hogy a diákképviselõk többsége jó átlageredményt elért hallgató legyen.
  • A szakmunkás-képzés korszerûsítése, színvonalának emelése kiemelt feladat.
    Megfontolandó a középfokú tanítóképzés visszaállítása.
  • Mindennapos testedzés, heti két énekóra, egészségtan, társadalom egészségtan, hit és erkölcstan órák, a példákat felmutató történelem oktatás .
  • Tankertek visszaállítása a falusi iskolákban, erdei iskolák a városi diákoknak is.
  • A tanfelügyelõk ne függetlenített, hanem órakedvezményes tanár felügyelõk legyenek
  • A középiskolai tanulmányok során egy nyelvbõl középfokú nyelvvizsga kötelezõ, ahol mód van rá, legyen latin érettségi is.
  • A tankönyvkiadás zöme kerüljön ismét állami kézbe, az ne csupán üzlet legyen
  • Az ECDL – számítástechnikai – vizsga kötelezõvé tétele
  • Az igazgatók kiválasztása szakmai és ne politikai döntés legyen (ez a tervezetben elég problematikus!)
  • A külföldön mûködõ magyar alapítványi, egyházi és magániskolák kapcsolódása a hazaiakhoz, támogatásuk kritériumainak kialakítása
  • Az igényes szakmai viták fórumaként újra kell indítani a Magyar Felsõoktatás c. havilapot

A Százak Tanácsa tagjai közül – ha a NEFMI szakemberei erre igényt tartanak- személyes beszélgetést vállalnak: dr. Andrásfalvy Bertalan prof. emeritus, volt miniszter, Bakos István mûvelõdéskutató, a Mûv. Min. egyetemi fõosztályának vezetõje, az elsõ felsõoktatási tv. elõkészítõje volt, dr. Bíró Zoltán egy.i tanár, volt minisztériumi fõoszt.vez, dr.Koós Ferenc ny.gimn. igazgató, (Szigetszentmiklós, Batthyány Gimn), dr. Naszlady Attila fõorvos, c. egyetemi tanár,dr. Szijártó István c. egy.i docens, az Eötvös Collegium volt igazgatója.
A Százak Tanácsa soros elnöksége: Albert Gábor, Csoóri Sándor, Duray Miklós, Pozsgay Imre, Szijártó István (ügyvivõ elnök)