A SZÁZAK Tanácsa ajánlásai a Kormánynak
I.
A Százak Tanácsa javasolja, hogy a magyar Kormány az Európai Unió Alapszerződése 48. cikke alapján rendes felülvizsgálati eljárás indításával indítványozza az Európai Tanácsnál az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ) 345. cikkének – a közösségi jognak megfelelő – olyan módosítását, ami a termőföld tulajdonjogának megszerzése tekintetében megszünteti annak tőkeként való minősítését, így Magyarország és az EU összes tagállama javára visszaállítja a földtulajdon és a földhasználat törvényes szabályozására való nemzeti hatáskört.
I. Az Európát elárasztó népvándorlási hullámoktól a magyar Kormány államhatárainkat és államterületünket csak fokozott erőfeszítésekkel és elszánt társadalmi összefogás alapján védheti meg. A föld – és országvesztéssel is fenyegető, új civilizációs válság gyökere azonban még mélyebb, mert az uniós tagságunkra előírt feltételekből ered. A csatlakozási szerződés kizárja a magyar állam önrendelkezését arról, hogy az államterületének földjére a földtulajdont és a földhasználatot a nemzeti hatáskörében és állampolgárai közérdekéből szabályozza. E helyett, 2014 május elsejétől meg kellett nyitnunk a korlátlan földpiacot a tőke szabad mozgása számára.
Bizonyított, hogy az EU keleti tagállamainak, a Tizeknek a földpiac – nyitásra kényszerítése, másfelől a korábban csatlakozott Tizenötöknek, majd Ciprus, Málta és Szlovénia mentesítése ez alól sérti a közösségi jog számos alapintézményét, főleg a jogegyenlőség alapelvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A Tizek létérdeke, hogy az államterületük földjére visszaszerezzék azt a korlátozott önrendelkezést, amit az Alapszerződés 345. cikke ma is garantál részükre, de a csatlakozási szerződésük azt tőlük, jogsértésekkel megtagadja. Ugyanakkor a törvényesség helyreállítása a Tizennyolcak létérdeke is, mert e nélkül az újabb uniós szabályozók felszámolják a fenntartott mentességüket és arra kényszerülnek, hogy földjüket kiszolgáltassák a tőkeigényeknek.
A törvénysértés orvoslását lehetővé teszi az Alapszerződésben biztosított lehetőség, hogy az Alapszerződés módosítását a tagállam kormánya javasolja az Európai Tanácsnál rendes felülvizsgálati eljárás kezdeményezésével.
A Százak Tanácsának meggyőződése, hogy – a XXI. századi világválság helyzetében – nemzeti megmaradásunk megköveteli annak a rész – szuverenitásnak a jogszerű visszaszerzését – legalább a föld tekintetében -, amit a közösségi jog fenntart és biztosít az EU valamennyi tagjának. Ezért javasoljuk tagtársunk mellékelt szakértői tanulmánya alapján – a Kormánynak: a földügyben fontolja meg az Alapszerződés módosítását és a törvényesség helyreállítását célzó felülvizsgálati eljárás megindítását, figyelemmel arra is, hogy az eljárás sikere megköveteli a kezdeményezéshez lehetőleg a Tizek, de rajtuk kívül is minél több tagállam kormányának a támogató részvételét.
Úgy ítéljük meg, hogy ennek a közös fellépésnek az EU jövőjére fontos hatása lehet. Ettől is döntően függ, hogy az EU az egyenjogú nemzetállamok szövetsége lesz – e, avagy olyan új szövetségi állam, amely a tagjait végleg kiszolgáltatja a globális tőkeuralomnak.
II.
A Százak Tanácsa felkéri a Kormányt, hogy az állami földek eladásáról szóló 1666/2015. (IX. 21.) számú kormányhatározat végrehajtását függessze fel nyomós közérdekből, a törvényességi kérdések tisztázásáig, illetve az országos népszavazás eredményéig.
Indokaink:
A Nemzeti Földalap kormányhatározat alapján ez év végéig piaci árverésen, földművesnek minősülő gazdáknak és agrárcégek tulajdonosainak, 380 ezer hektár állami földet fog eladni. Magyarország mezőgazdasági termőterülete 6 millió hektár, amelynek 10 százaléka, 600 ezer hektár ma is az állam tulajdona. A földeladásról hozott döntést a családi gazdaságok erősítése indokolja. Mivel azonban az értékesítésre kijelölt földek egészében – zömmel nagyüzemi – haszonbérletben állnak és a földeket a bérlettel terhelve úgy adják el, hogy a földre a volt haszonbérlőt törvényes elővételi jog illeti meg, nyilvánvaló: a meghirdetett birtokpolitikai cél hamis, mert a teljesülése eleve kizárt. A bérleten kívülállók ugyanis – még ha tőkéhez, vagy hitelhez is jutnának – csak olyan földre licitálhatnak, ami a jelenlegi bérlőnek nem kell, ezért arra nem él az elővételi jogával.
A Százak Tanácsa nem ért egyet az állami földek eladásával. Egyrészt, ez ellentétes a kormány jóváhagyott, közérdekű földprogramjával és a nemzeti vidékstratégiával, amelyek az állami földvagyon gyarapítását tűzték ki célként. Épp az utóbbi szerezne érvényt a civilizáció mai válságában a fenntarthatóság új értékelvének, amely szerint „az állam a legjobb földtulajdonos”. Amikor hiteles tudósok előrejelzései szerint, 15 éven belül világszerte az éhezéssel kell szembesülni, csak a közhatalom szavatolhatja a lakosság élelmezésbiztonságát, miközben a földet köztulajdonként megőrzi a jövő nemzedékeinek. Ehhez viszont útját kell állni a meglévő állami földvagyon felszámolásának, ami helyett lényegesen növelni kellene az állam kizárólagos földtulajdonának az arányát. A birtokpolitika ezt 2010. óta is – költségvetési forráshiányra hivatkozva – megtagadja. Ezért a kormánynak legalább a meglévő állami földtulajdont kellene forgalomképtelen kincstári vagyonként megőriznie, hiszen ez az adófizetőknek semmibe nem kerül.
Másrészt, saját földvagyona nélkül az állam nem folytathat közérdekű földkészlet – gazdálkodást és a kormány nem teljesítheti a beígért demográfiai és szociális földprogramját. Ki adna földet a több gyermeket vállaló, gazdálkodó fiataloknak, amikor már nincs állami föld, talán a tőkés társaságok a magántulajdonuk terhére?
Az állami földeladás nemcsak a megmaradásunk és ország érdekeibe ütközik, hanem az alkotmánysértés aggályaival is jár. Amíg ugyanis az Alaptörvény előírja, hogy az állam földtulajdonát, mint nemzeti vagyont, az állam köteles közérdekből a jövő nemzedékek számára megőrizni, ezt a rendelkezést a nemzeti vagyonról szóló törvény (2011. évi CXCVI. törvény) figyelmen kívül hagyja és az állami földtulajdont „üzleti vagyonnak” minősíti, amit a Nemzeti Földalap a tőke piaci kereslete szerint eladhat. Nyilvánvaló, hogy ez kizárja az állam alkotmányos kötelezettségének a teljesíthetőségét, mert a magántulajdonba adott állami föld végleg elvész a jövő nemzedékek sérelmére.
Az állami földeladások meggátlását célzó számos országgyűlési és társadalmi jogorvoslat szorgalmazza az alkotmánysértőnek minősíthető vagyontörvény megváltoztatását, beleértve az Alkotmánybírósághoz benyújtott, utólagos normakontrollra irányuló indítványt. Ezért – a visszafordíthatatlan következményekkel járó nehézségek elkerülése végett – mivel az állami földek magántulajdonba adása maradandó, szerintünk nem kívánatos következménnyel járhat, a Százak Tanácsa felkéri a kormányt, hogy a földprivatizációt, nyomós közérdekből, a törvényességi kérdések tisztázásáig halassza el.
Prof. Tanka Endre munkáját a Százak Tanácsa többségi támogatással elfogadta. A nemzeti vidékstratégia (2010) szerint az állami földeket gyarapítani kell. Meggyőződésünk, hogy az önkormányzatoknak is kellene földet juttatni, mert igy tudnának segíteni a legszegényebbeknek. Az egész társadalom összefogására lenne szükség, s minden magyar érzelmű földtulajdonosnak segíteni kellene a vidéken élő szegényeket. A társadalomnak tudnia kell – hiteles nyilvános adatokból – kik a magyar föld tulajdonosai és bérlői. Nemzeti érzelmű, a nemzetért eredményesen dolgozó kormányunknak – Miniszterelnök Úr támogató híveiként – segíteni kívánunk ajánlásunkkal.
2015. okt. 1
Albert Gábor, dr. Andrásfalvy Bertalan és dr. Szijártó István a Százak Tanácsa ülésvezető elnökei.
Melléklet a Százak Tanácsa ajánlásához az uniós Alapszerződés felülvizsgálata tárgyában.