A SZÁZAK TANÁCSA állásfoglalása az egészségügyi kormányzat Semmelweis-tervéről
A Százak Tanácsa elkötelezett a nemzeti együttműködés eszméje mellett, helyesli és támogatja a kormány törekvéseit. A Semmelweis tervről azonban azt gondoljuk, hogy számos, helytálló részelem ellenére, egészében nem alkalmas a válság kezelésére, az egészségügy helyreállítására, és nem garantálja a magas színvonalú betegellátás megteremtését.
A válsághelyzet okai között hiányoljuk a finanszírozási rendszernek, mint a bajok legfőbb forrásának a megnevezését. A válságkezelés irányelveként nem fogadható el a forráselosztás és a struktúraátalakítás összekapcsolása, sem az, hogy a konszolidációt jutalomnak tekintik, mellyel a „gazdasági hatékonyságot” és az intézmények közötti funkcionális integrációt kívánják ösztönözni. A forráskivonás az ellátórendszer egészét sújtotta, a konszolidáció nem jutalom, hanem kényszer, az összeomlás megakadályozása, a betegellátást biztosító alapfeltétel.
A GDP egészségügyre fordítandó, jelenleg igényelt hányadát a terv nem ismerteti, a járulékfizetés törvényes garanciája, és a kibújás szankcionálása sem szerepel a vitairatban.
A finanszírozási rendszer „korrekciója” csak ígéret, a program a betegellátást aláásó, elhibázott teljesítményarányos térítési rendszert valójában meg akarja őrizni, legfeljebb néhány tünetét szeretné orvosolni!
A vitairat bizonytalan úgy a forrásteremtés, mint a konszolidációt szolgáló forráselosztás tekintetében. A munkaerő-hiány mérséklésére nem nyújt érdemi megoldást. A szorító pénzhiány ellenére mégis szervezési vízfejet kíván létrehozni. A leghatározottabban tiltakozunk a szolgáltatás-szervezői országos hálózat költséghatékonysági elemzés nélküli kiépítése ellen. Nem fogadható el a várólisták pénzzel történő kiváltása, mert pénzügyi szelekciót jelent, és ellentétes az esélyegyenlőség elvével.
Adós marad a terv az alap- és járóbeteg-ellátás valódi privatizációjának jogi, és pénzügyi feltételrendszerével, valamint a pénzügyi és szakmai ellenőrzés megoldásával. Az ÁNTSZ, a közegészségügy, és a foglalkozás-egészségügy méltatlanul mellőzött. A vitairatból a prevenciós szemlélet, mint alapelv, és kiemelten az egészségtan oktatása és az egészségnevelés követelménye, hiányzik. Nem emlékezik meg a vitairat a Magyar Orvosi Kamara szerepéről, a kötelező tagság visszaállításáról sem.
Az egészségügy területén szükséges legsürgősebb változtatások:
1. Az ágazat konszolidációja, és az állami hozzájárulás növelése.
2. A teljesítményarányos finanszírozás helyett a fekvő- és járóbeteg-ellátás területén átalány szerinti, bázis-finanszírozás, a progresszivitásnak megfelelő többlettel.
3.Az állami és a vállalkozói betegellátás keveredésének a haladéktalan felszámolása.
4.Béremelés a pályaelhagyás és az elvándorlás megakadályozása céljából.
5.A területi ellátási kötelezettség rendezése.
6.Az alap- és járóbeteg-ellátás területén valódi privatizáció, kizárólag magyar orvosok és orvos-csoportok részére, hitel- és adókedvezmények biztosításával.
7.Az ÁNTSZ megerősítése, hatósági jogkörének kibővítése és megszigorítása.
8.Független egészségügyi ellenőrző apparátus felállítása a betegellátás szakmai, pénzügyi ellenőrzése céljából.
9.Ésszerű prevenciós program, az egészségtan oktatása, az egészségnevelés és betegoktatás támogatása a gyógyító tevékenység iránti igény csökkentése céljából.
- Az adminisztráció radikális csökkentése. Valósághű egészségügyi dokumentáció.
11. Minőséget és költséghatékonyságot figyelembevevő gyógyszerpolitika. Garancia a betegek gyógyszer- és ellátásbiztonsága érdekében. A magyar gyógyszeripar talpra állítása. A gyógyászati segédeszközök ártámogatása helyett a rászorulók támogatása.
- Az oltóanyaggyártás állami monopóliummá, a védőoltások és szűrővizsgálatok fokozatos kötelezővé tétele.
A Százak Tanácsának tagjai felajánlották a személyes megbeszéléseket a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma munkatársai és Miniszter Úr részére a lelki-szellemi és testi nevelés, az oktatás, kultúra és egészségügy kérdéseiről.
2011.február 6.