Visszatért Kolozsvárra Bethlen Gábor
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egész alakos szobrát október 23-án avatták fel Kolozsváron, az alsóvárosi református templom kertjében, a nagy fejedelem megválasztásának 400. évfordulóján.
Balog Zoltán miniszter koszorút helyez el Bethlen Gábor fejedelem szobrának avatásán
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a szoboravató ünnepségen mondott beszédében Bethlen Gábor életének és fejedelemségének a tanulságaként fogalmazta meg, hogy bármilyenek is a körülmények, mégis lehet, mégis érdemes tenni. Hozzátette, akkor is lehet, ha a geopolitikai viszonyok nem kedvezőek, akkor is, ha erős a belső viszály. “Néhány nappal a székelyek nagy menetelése előtt, bízzunk abban, hogy mégis lehet, mégis érdemes. (…) Fel kell ismernünk, hogy az életünkkel, a munkánkkal tartozunk a népünknek, a családunknak, a jövőnknek” – jelentette ki a miniszter, eredeti hivatását tekintve református teológus, lelkipásztor.
Úgy vélekedett, a “mégis lehet” üzenete egyaránt érvényes volt Bethlen Gábor korára, 1956-ra, a magyar forradalom korára, és 1989-re, a diktatúrát megdöntő romániai népfelkelés idejére. Balog Zoltán szerint Erdély nagy fejedelmének szobra azt is üzeni, hogy arra érdemes menni, amerre együtt tud haladni a közösség.
A nagy fejedelem felavatott szobra előtt áll a három fővédnök (jobbról balra): Lezsák Sándor, Kató Béla és Böjte Csaba
Az ünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a szoborállító Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke büszkeségre buzdította a több száz fős hallgatóságot, amiért voltak olyan magyar államférfiak, akik példát adtak vallási és nemzeti türelemből. Megemlítette, hogy Bethlen Gábor adott az erdélyi románoknak anyanyelvükön írt Bibliát. “Nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet” – idézte Bethlen Gábor jelmondatát. A budapesti Békemenettel és a székelyek nagy menetelésével kell tenni, hogy “végre vegye tudomásul Európa a magyarság jogos szabadságigényét, amit nemzetünk 1848-49-ben, majd 1956-ban vérrel szentesített” – tette hozzá.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is mához szóló üzenetet fogalmazott meg. “Van-e ma magyar ügy, amelyik felülemelkedik a csoportérdekeken” – tette fel a kérdést. Képletesen arra kérte a nagy fejedelmet, hogy fél szemmel tekintsen a templom mögé is, ahol az egyháztól elsajátított telken az egyház akarata ellenére a templomot elcsúfító sportlétesítmény épül.
A székelyek nagy menetelésére Böjte Csaba ferences szerzetes is kitért beszédében. Felidézte, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést 1857-ben magyarok tízezreinek Mariazellbe vezető zarándoklata előzte meg. Ferenc József osztrák császár ennek hatására “rúgta ki a belügyminiszterét”, és kezdett párbeszédet a magyarokkal. Higgyünk abban, hogy a párbeszéd mindent megold. (…) Higgyünk abban, hogy érdemes kibontani a zászlót, érdemes elindulni alatta” – fogalmazott Böjte Csaba.
Bakos István, a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora adta át a szobrot az Erdélyi Református Egyházkerületnek
A közadakozásból felállított szobrot, a fejedelem nevét viselő Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora, Bakos István adta át “az idők végezetéig” szóló megőrzésre az Erdélyi Református Egyházkerületnek. A szobor Péterfy László Székelyföldről származó szobrászművész alkotása.
Forrás: MTI – Erdélyi Református Egyházkerület
Fotók: Biró István, Kiss Gábor
Bethlen Gábor ma is cselekvésre int
A négyszáz évvel ezelőtt Erdély fejedelmévé választott Bethlen Gábor történelmi jelentőségéről és a maiaknak szóló üzenetéről a kezdeményezés egyik fővédnökével, Kató Béla erdélyi református püspökkel beszélgettünk.
Bethlen Gábor felavatott szobránál a három fővédnök kezet fog egymással, középen Kató Béla református püspök
– Közadakozásból valósult meg Erdély első egész alakos Bethlen Gábor-szobra. Hogyan jött létre az összefogás?
– A Bethlen Gábor Alapítványt azért hozták létre bő három évtizeddel ezelőtt, hogy elismerje azokat, akik munkájuk során valamiképpen a bethleni gondolatot, az egykori fejedelem életművét viszik tovább szerte a Kárpát-medencében. A négyszáz éves évfordulóhoz közeledve a szoborállítást ez a szervezet kezdeményezte, és amikor vezetői az Erdélyi Református Egyházkerülethez fordultak segítségért, természetesen azonnal igent mondtam rá. Ahogy két másik fővédnöktársam, Böjte Csaba ferences szerzetes és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is. A közadakozás azért fontos, mert kifejezi, hogy Bethlen Gábor emlékezete és öröksége mindannyiunk számára fontos. Nyilván kifizethette volna az állam vagy egy gazdag ember is a költségeket, de amihez mindannyian hozzátesszük a magunk kevesét, az valóban a mienk lesz, és ezáltal társadalmi kohéziós erővé válik.
– Mit üzen számunkra a bethleni gondolat, az egykori fejedelem életműve ma?
– A magyar történelemben nem adattak hosszú, békés évszázadok, mint Európa egyes vidékein. Itt jó esetben mindig csak néhány évtized volt a nyugodt építkezésre. Utána évszázadokon keresztül abból éltünk, amit az ilyen szerencsés időszakokban felépítettünk. Nem mindegy tehát, miként élünk a lehetőségekkel. Bethlen Gábornak ez a helyzetfelismerő és lehetőségekkel élni tudó képessége a példa ma előttünk. A bethleni életmű biztatás a ma élő magyarok számára: cselekedni kell, most azonnal tenni, amit lehet, mert nem biztos, hogy holnap is lesz még rá alkalom.
– Október a reformáció hónapja, Bethlen Gábor pedig a reformáció fejedelme. A református egyház számára mit üzen négyszáz év távlatából az uralkodó?
– Bethlen Gábornak meggyőződése volt, hogy Istentől kapta uralkodói mandátumát. A fejdelem folyamatos párbeszédben volt Istennel: naponta imádkozott és olvasta a Szentírást. Ez áthatotta a gondolkodását. Azáltal pedig, hogy a lelkipásztorokat és utódaikat nemesi rangra emelte, lehetővé tette a társadalmi mobilitást: a tanulás, a tudás által bárki kitörhetett a jobbágysorból. Nagyszerű gondolat volt ez, ami máig meghatározza Erdély társadalomfejlődését, hiszen a lelkipásztorok gyermekeiből lettek a vezető értelmiségiek: írók, költök, tanárok, jogászok, orvosok, egyszóval az erdélyi művelődés nagy alakjai. A fejedelem a református egyháznak olyan bástyáit rakta le, amelyek évszázadokon keresztül megmaradtak. Elég, ha csak a gyulafehérvári Collegium Academicumra gondolunk, amivel a hazai oktatás alapjait teremtette meg. Ennek vagyunk az örökösei akkor, amikor iskolát nyitunk, egyetemet alapítunk. Ilyenkor a Bethlen Gábor-i parancsot teljesítjük, amit a végrendeletében így fogalmaz meg: „Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk ősi nyelvünkben, hitünkben és a gyermekeink fényes tekintetében.”
Kiss Sándor
Forrás: PolgárPortál
M. Szabó Imre levele Bakos Istvánnak
A koszorúkkal elhalmozott Bethlen-szobor mellett álló ünneplők között jobbra a második M. Szabó Imre, balra a második Bakos István
Kedves István!
Nagy örömet szereztetek nekem, hogy engem küldtetek ki Kolozsvárra, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulóján, a koszorúzási ünnepségre. A szoboravató emelkedett s nagyon megható volt. A sok erdélyi magyar sztoikus fegyelemmel, olykor bizony könnyezve állta-hallgatta végig az ünnepi beszédeket, énekeket. Nagy ünnep volt ez! Örvendtem, mint erdélyi származású, hogy a koszorút elhelyezhettem a remek alkotás talapzatán. Az út kissé fárasztó volt, kiváltképpen nekem, de ez s a remek társaság is hozzájárult a fejedelem 400 éves méltó megünnepléséhez. Olyan nagy magyar ünnep volt ismét Kolozsváron, amely sokáig megmarad valamennyiünk emlékezetében!
Baráti tisztelettel,
M. Szabó Imre
publicista, dokumentumfilmes